Csupasziv77

Viszont amit nagyon fontosnak tartok megemlíteni, ha egy Család tagot ilyen szörnyűség ér, az egész Család életét megváltoztatja a helyzet. Első körben küzdesz az életben maradásáért. Nincs éjjeled nincs nappalod, mintig gondolkozol, imátkozol, hogy túlélje, ne adja fel. Amikor elmúlik a kritikus időszak akkor emberfeletti erővel megpróbál az ember maximálisan mellette lenni és sokat járni… Tovább »

Hát el kell, hogy mondjam amíg nem történt meg ez a tragédia addig talán ennyire nem figyeltem fel a sérült eberekre. Teljesen meg vagyok döbbenve a saját magamon tapasztaltakon. Nem mondom eddig is ha láttam, hogy segítségre van szüksége egy sérült embernek, most gondolok itt egy ajtónyitásra vagy egy leejtett valamire amit fel kellett venni,… Tovább »

Kati néni felkísért egy emelettel feljebb, megmutatta, hol kell várjunk, kért a recepcióról egy széket, hogy legalább a Zsuzsi le tudjon ülni és magunkra hagyott, hisz mennie kellett dolgozni. Hát had ne mondjam, hogy kb 15 négyzetméteren voltunk vagy 20-an. És csak jöttek mentek az emberek. Sőt láttam olyat is, hogy ágyon tolják a beteget… Tovább »

Reggel keltünk, lementünk megreggeliztünk és berohantunk a kórházba. Hát elég nehéz lett volna a bejutás hacsak nem lett volna ismerettség bejutni. Zoli volt barátnőjének az anyukájának a testvére ott dolgozott a kórházban, mint telefonos. Hozzá kaptunk telefonszámot. Amikor elöző este megérkeztünk Romániába Őt is felhívtuk mondta, hogy másnak reggel 8-ra menjünk a kórházhoz és onnan… Tovább »

Majd hosszas tanakodás után megszületett a gondolat, hogy el kell induljunk ki Zoli után, mert így soha nem fog haza kerülni. Gabi barátnőmmel, Zsuzsival és Zoli fiával Zolikával vasárnap reggel miután találkoztam Móniékkal, hogy ideadják Zoli iratait, mert azt nem szívesen hagyták volna ott a kórházban. A találkozó után elundultunk Romániába. Az út hosszú volt,… Tovább »

Ugyanis Móninak meg Zsoltinak el kellett indulnia haza, ugyanis lejárt a szabadságuk. Folyamatosan varriált az autó tulajdonos is, hogy hogyan menjen ki az autóért, hogy mikor induljon,  hogy Móniékat haza hozza-e stb… Mondták Móniék, hogy Ők minden féleképp elidnulnak szombat reggel haza. Sajnos ott kell hagyniuk Zolit. Ezzel együtt jelezték, hogy ha már ott lennék… Tovább »

Közben idehaza próbáltam intézni a haza szállítást. Bementem személyesen az OEP-e, hogy csináltassunk Zolinak EU-s TB kártyátés ha már ott voltunk akkor csináltattunk Zsuzsival magunknak is is. Illetve szerettem volna megérdeklődni a haza szállítás menetét. De ebben nem tudtak segíteni. Nem tudták megmondani az Ügyintézők, hogy mi a haza szállítás menete. Viszont tudtak magukhoz telefonszámot… Tovább »

Este hívott Móni. Mondta, hogy Zoli nagyon rossz állapotban van, az elkövetkezendő 72 óra kritikus nem biztos, hogy túléli. Ez keddi nap volt. Mondta Móni, hogy Ők csütörtökön indulnának haza menjek ki. Hát mondom sem pénzem,  illetve a munkahelyen is nem tudom, hogy elengednek-e, valahogy óckodtam az egésztől. Gondoltam egyedül biztos nem vágok neki. Kértem… Tovább »

A munkahelyemen éppen az ebédszünetemet töltöttem, amikor onnan visszaülve a helyemre tapasztaltam, hogy több nem fogadott hívás van a telefonomom illetve egy sms. Az sms tartalma valami ilyesmi volt az Unoka öcsémtől (testvérem fiától) „vedd fel kérlek a telefont faternak eltört a gerince” Rögtön hívtam a testvérem mobilszámát, mert az is benne volt a nem… Tovább »

Réggebben 2006 decemberétől 2012-ig folyamatosan blogoltam. Na nem minden nap. Általában akkor amikor volt közlendője az írásomnak vagy boldog voltam vagy végtelenül szomorú. Benne volt Édesapám, Nevelőanyám, Édesanyám elvesztésének fájdalma körülményei. Majd mikor elment a Földről Első Vizsla kutyám, mikor a házhoz került a második vizsla kutyánk aki szerencsére a mai napig is hűségesen mellettünk… Tovább »